Az igazi sörök kóstolgatásával sikerült felnyitnom Pandora szelencéjét. Addig járkáltam ezekre a főzdefesztekre meg vásárolgattam csakajósört és speciálisat, amíg azon vettem észre magam, hogy ott állok a sarki boltban és nem bírok választani a legalább húszféle sörük közül. Sikerült megint elkapatnom magam: már nemcsak borban, sörben is sznob lettem. A Beck’s, a Gösser vagy a Soproni 1895 már büdös, híg és rosszízű lett számomra. Persze igazából ez pozitív: így most kevesebb sört iszom, de azok legalább jobbak, cserébe viszont drágábbak és nehezebb beszerezni őket. Bár nem szándékom elvenni az igazi sörbloggerek folyékony kenyerét, mégis régóta terveztem, hogy írok már egy sörkóstolós posztot. Ha pedig már tényleg, akkor olyanról szóljak először, ami, ha nem is minden sarki boltban, de azért ne csak sörfesztiválokon legyen elérhető. A győrzámolyi Bors Serfőzde palackozott nottinghami triója több városban,  Budapesten is több helyen kapható, még a Bortársaság is felvette őket a kínálatába. A címkéket nézve serdülőkorom ZX Spectrum játékborítói sejlettek fel előttem, a söröket kóstolva szerencsére már nem jöttek vissza hasonlóan régi emlékek. A Little John 5,5% alkoholtartalmú, világos ale típusú sör. Kitöltve opálos narancsba hajló borostyán színű, könnyen oszló vékony fehéres habbal. Közepesen intenzív, tiszta illatában mandarint, narancshéjat, friss, ropogós  kenyeret, néha édes, máskor pedig zöldebb fűszereket fedezhetünk fel. A korty visszafogottan szénsavas, de egyáltalán nem lusta. Elegánsan kesernyés, finom, nem nagy testű, viszont tartalmas és jól iható sör. A Tuck Barát 7,7% alkoholtartalmú, félbarna belga típusú ale. Rozsdavörös és barna színű még könnyebben ritkuló fehér habbal. Neki is közepesen intenzív illata van, ami mentes minden zavaró mellékszáltól. Holland kakaó, jeges kávé egy kis belga sörös büdös sajttal. Talán egy picit határozottabban szénsavas, mint a Little John: a nagyobb testhez és alkoholhoz ez jól is áll neki. Gyümölcsös, mazsolás, pörköltes ízű, mégis száraz a korty, finoman adagolt a végére talán cseppet túl határozott kesernyével. A Sherwood Ale barna vagy fekete ale, 6,5% alkohollal. Nagyon sötét, de még nem teljesen fekete színű, múlandó piszkos drapp habbal. Beleszagolva ő sem ugrik ki a pohárból, ha kíváncsiak vagyunk rá mutat kávét, egy kis élesztősséget, néha fel-felüti fejét némi aszalt gyümölcs is. Kóstolva először visszafogott, jól eltalált szénsavasságát, közepesnél alig nagyobb testét vesszük észre, majd érkeznek a gyümölcsök rendesen, édes-savanykás ízű a korty kiváló arányokkal. Nagyon jól eltalált hármassal találkozhatunk: tiszta ízű, izgalmas, de nem extrém, tartalmas, ugyanakkor jól iható sörökkel. Ha valakire szeretném rászabadítani Pandora sörszelencéjét, akkor alighanem ezt a hármast tenném elé ismerkedés, megtérítés gyanánt.